[ Pobierz całość w formacie PDF ]
Traude bénultan nézte a festményt, az élethqre festett szemeket, amelyek most
is azzal a rémítQ pillantással mérték végig, mint az eredetiek. A lány
halántékára szorította a kezét. Csak most vette észre, hogy nagyon rosszul van.
Hasogatott a feje, mintha szét akarna szakadni.
Lázasan megpróbált visszaemlékezni arra, hogy mi történt, mielQtt elaludt.
Rosita barátságos volt vele, rávette, hogy igya ki a bort, Q pedig holtfáradt lett.
Az öreg komorna ezután eltqnt. Ez este volt, most viszont világos nappal van.
Hol lehet?
Az ajtóhoz rohant, hogy elmeneküljön.. A zár nem engedett.
Kétségbeesetten rángatta a kilincset, ám hiába.
pzött vadként körülnézett. A szemközti falon még egy ajtót fedezett fel.
Odafutott, és hála istennek, ez kinyílt.
Traude bepillantott a szomszédos helyiségbe. Vonzó fészek volt, csupa
kellemes csipke és kék selyem. Ennek a szobának az ablakai is színes üvegbQl
készültek, nem lehetett rajtuk kilátni. Egy kerek asztalkán kristálytál állt,
benne gyönyörq gyümölcsök és édességek, mellette egy kancsó bor, elQtte
pedig pazar keretben Druzzia fényképe és egy kis kartonlap silány németségq
szöveggel.
Isten hozott otthonomba, édes galambocskám! Én lenni vágyakozással
utánad. Ha nem tudsz várni, amíg jövök, csak üzenj, és repülök bele karodba.
Hamarosan enyém vagy.
Lorenzo Druzziád
Traude elQrehajolva meredt a papírra. Csak annyit fogott fel, hogy Druzzia
otthonában, az Q fogságában van.
El innen, el! De hogyan jut ki? Ennek a szobának csak egy ajtaja volt, az
pedig abba a helyiségbe vezetett, ahol felébredt. Visszarohant a zárt ajtóhoz,
kétségbeesetten rángatta a kilincset, ökölbe szorított kézzel dörömbölt és
sikítozott, de az ajtó nem nyílt ki.
A lány az ablakhoz szaladt. Ha az ajtón át nem sikerül elmenekülni, akkor
az ablakon keresztül kell megtennie.
MielQtt azonban odaért volna, kinyílt az ajtó, és Manuéla lépett be.
Hatalmas tálcát hozott mindenféle finom falatokkal. Gyorsan becsukta maga
mögött az ajtót, pukedlizett, és portugálul jó reggelt kívánt.
Traude már néhány szót megtanult ezen a nyelven.
Hol vagyok? kérdezte.
A házvezetQnQ letette a tálcát az asztalra, és nevetve a senort ábrázoló
festményre mutatott.
Nála.
Engedjen ki! Ki akarok menni kiáltotta a lány.
Manuéla a fejét ingatta, és megint a képre mutatott.
P nem akarja. Maradnia kell.
Nincs joguk arra, hogy bezárjanak. Hol vagyok?
A házvezetQnQ megvonta a vállát, mintha nem értené a kérdést, aztán az
ajtóhoz indult.
Traude odarohant, és ki akart szaladni. Manuélának azonban már komoly
gyakorlata volt ezekben a dolgokban. Átfogta a lányt, ledobta a díványra, és
mielQtt felugorhatott volna, már ki is lépett a szobából és elfordította a kulcsot
a zárban.
Traude döbbenten ült a díványon. Mit tegyen? Hogyan kerül ki innen?
Most már csak ez foglalkoztatta, és nem az, hogy miként került ebbe a
szobába. Egyvalami világos volt számára: az, hogy Druzzia fogságában van. Ez
elég volt ahhoz, hogy a rémület megbénítsa.
Aztán ismét összeszedte magát, és nyugtalanul fel s alá kezdett járkálni.
Pillantása egyszer csak a tálcára esett. A tányér mellett evQeszköz is volt rajta.
Felkapta a kést, és eldugta a ruhájában. A legrosszabb esetben fegyverként
használhatja. Odaállt Druzzia képe elé, és kényszerítette magát, hogy
ránézzen. Inkább kiszúrom a szemét, mintsem eltqrjem, hogy hozzám érjen
gondolta.
Nem tudta, mennyi ideig ülhetett így. Akkor riadt fel, amikor egy érkezQ
autó hangja ütötte meg a fülét. Felugrott, és megragadta a kést. Druzzia jött
volna meg? Lenne képe behatolni ide? Ó, bárcsak itt lenne Fred! P biztosan
megakadályozná, hogy bántsák. Vajon tudja-e már, hogy elrabolták? És Elisa
néni észrevette-e, hogy eltqnt? Biztosan, amint hazaértek az estélyrQl. Ám
hogyan segíthetnének rajta, ha nem tudják; hova hurcoltatta Druzzia?
FélelemtQl reszketve hallgatózott. Nem is sejtette, hogy a senora autója
érkezett. Manuéla a motorzajra kilépett a házból, és csodálkozva látta, hogy az
úr ismerQse, a szomszédos birtok tulajdonosa, senora Guarda érkezett a
kíséretével. A házvezetQnQ nem tudta, hogy a német senoritát a senora házából
rabolták el, különben nem nevetett volna olyan kedélyesen. Gyanútlanul
pukedlizett.
Jó reggelt, senora! Azt hittem, senor Druzzia érkezett haza.
Senor Druzzia nincs Calazában? kérdezte az idQs hölgy.
Nincs. Már hetek óta Montevideóban tartózkodik, de ma vagy holnap
biztosan kijön. Megkérdezhetem, mi hozta hozzánk a senorát?
Stemberg és az idQs hölgy fellélegzett. Istennek hála, hamarabb értek ki
Calazába, mint Druzzia.
A senora odalépett Manuélához, és parancsolóan ránézett.
El akarjuk vinni a német senoritat, akit senor Druzzia sofQrje az éjjel
idehozott.
A házvezetQnQ összerezzent, aztán ártatlan, csodálkozó tekintettel
válaszolt.
Itt nincs senorita. Senki nem jött ide az éjjel, senor Druzzia sofQrje sem.
Senor Druzziától tudjuk, hogy a senoritát Calazába hozatta.
Manuéla arca ismét megrándult. Most már Ranziót is észrevette. Jól
[ Pobierz całość w formacie PDF ]